Kedves blogom!

Ralph vagyok, 12 éves magas, vékony, izmos egy teljesen átlagos fiú. Akinek mindenestül felfordult az élete.

Egy repülő úton voltunk, az utolsó állomás felé repültünk Franciaországba mielőtt hazaindulnánk. Azon gondolkoztam, hogy jó volt ez a kirándulás, de már egy kicsit hosszú. Ekkor még nem tudtam mibe keveredünk. Kicsivel az indulás után álomba szenderültem, hátha gyorsabban telik el az idő. Arról álmodtam, hogy egy óriasi kupát kaptam a meccsem után, ezért anyáék elvittek hugit meg engem a kedvenc sütizőnkbe. A lakástól 2 utcára van egy autós berendezésű kávézó, ahol a legjobb muffint árulják.

Mintha hideg vizet borítottak volna rám az álmomból felriadva annyit hallottam ki az ordibálásból hogy zuhanunk. A vér megfagyott bennem. A fejem felett az oxién palack leereszkedett, egy fiatal srác rohant el mellettem bőgve. Nem fogtam fel mi történik, mindenki ordibál, sír. Azt gondoltam itt a vég, sőt szinte biztos voltam benne. Innen nincs tovább, nem kosarazok többet apával, és anya isteni sütijéből se ehetek. Ezután nem tudom mi történt. Teljes sötétség borított el. Pontosan olyan volt, mint abban a nagyoknak való filmben amit nem lett volna szabad megnéznem, de Peter-éknél olyan jó bulinak tűnt. Ezt biztos elmesélem neked apa, ha még látlak. Ezután nem emlékszem mi történt, teljes képszakadás volt. Elájultam. Egy kis szigeten a homokba keltem fel ma.

Először egy duci kisfiúval találkoztam, Röfi. Nem nagyon bíztam benne először, de egyedül nem élném túl. Aztán találtunk egy kagylót amivel összehívtuk még több srácot aki velünk utazott. Miután megismertük egymást az aprókkal és megbeszéltük ki legyen a vezető, elmentünk felderíteni a szigetet Jack-el és Simon-al. Lehet a kisebbikkel még barátságot is kötök ha innen kijutunk. Próbálom nem elveszteni magamat és a csapatot egyben tartani, de Jack nem volt valami egyetértő velem.

Nagyon hiányzik mindenki otthonról még talán hugi is bár nem felejtem el, hogy múltkor 2 világítós dínót kivett a többi közül és a szobájában találtam, még amikor Noah-val játszottunk. Úgy döntöttem elkezdtem írni ezt a blogot hogy számon tartsam az eseményeket az életünkben. Talán valaki még egyszer megtalálja.

Az autós kávézó: